Hiteltartozásra és rezsitartozásra is igényelhető a segítség!MÉG KOMOLY REZSITARTOZÁS ESETÉN IS, AKÁR A TARTOZÁS 95%-ÁT ELENGEDHETIK!

Hiteltartozásra és rezsitartozásra is igényelhető a segítség!MÉG KOMOLY REZSITARTOZÁS ESETÉN IS, AKÁR A TARTOZÁS 95%-ÁT ELENGEDHETIK!

0

AKár adósságod 95%-át elengedhetik!>> ÚJ SZABÁLYOK JÖNNEK! Kiderült az igazságügyi tárca előterjesztéséből, hogy a magáncsődöt jelentő adósok...

AKár adósságod 95%-át elengedhetik!>> ÚJ SZABÁLYOK JÖNNEK!

Kiderült az igazságügyi tárca előterjesztéséből, hogy a magáncsődöt jelentő adósok ingatlanjait csak meghatározott áron, a forgalmi értéknél nem sokkal olcsóbban lehetne értékesíteni. A bajba jutott adósok a családi csődvédelembe tavaly szeptember óta tudnak jelentkezni, mégis csak most jelent meg a magáncsődeljárás részletes szabályairól szóló előterjesztés az Igazságügyi Minisztérium honlapján. Az adósok vagyonának pénzzé tételéről rendelkezik az egyébként még a kormány által nem tárgyalt tervezet. A dokumentumból az derül ki, hogy külön szabályoznák a vagyontárgyak eladását attól függően, hogy például bírósági vagy éppen bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásról van szó.

ITT OLVASHATSZ A JELENLEG ÉRVÉNYBEN LÉVŐ VŐ SZABÁLYOKRÓL >>> AKár adósságod 95%-át elengedhetik!

Az ingatlanok értékesítésére vonatkozóan roppant szigorú szabályokat vezetnének be bírósági eljárás esetén. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. aukciós rendszere bonyolítaná le az adásvételeket, ahol licitálás útján vásárolhatnák meg az ingatlanokat az érdeklődők. Fontos kikötés az lenne, hogy nem lehetne eladni az ingatlanokat a forgalmi értékük nyolcvan százalékánál olcsóbban.

A megismételt, sikertelen értékesítést követően, hatvan nap elteltével, sem lehetne értékesíteni alacsonyabb áron, mint az ingatlan forgalmi értékének 70 százaléka. Egyéb vagyontárgyak eladása esetén is hasonló lenne a helyzet, itt egy kis elcsúszással: először a forgalmi érték 70 százalékánál, ha sikertelen az értékesítés, akkor pedig a 60 százalékánál olcsóbban nem lehetne eladni a vagyontárgyat.

Meg lehetne bízni igazságügyi szakértőt is
Értékbecsléssel állapítanák meg az ingatlanok eladási árát, és ha azzal nem ért egyet az adós, akkor kerülne sor igazságügyi szakértő megbízására, de ennek költségei terhét az adósnak kellene viselnie. A főként devizahitelek miatt csődbe ment adósoknak egy másik megoldást jelenthetne, az a lehetőség, hogy bizonyos esetekben kezdeményezhetnék a maguk javára, a megállapított ártól való eltérést. Például kérhetnének, 5 százalékkal magasabb ár meghatározását akkor, ha egyéni vagy családi körülményeik vagy éppenséggel az ingatlan elhelyezkedése, vagy a településrész sajátosságai ezt indokolják. Kérhetnék legfeljebb tíz százalékkal (a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb tizenöttel) magasabb ár megállapítását is, abban az esetben, ha indokolják a településre vagy a településrészre vonatkozó aktuális ingatlanpiaci adatok. Ha például az ingatlan frekventált környéken helyezkedik el, akkor az adós kérhetné a magasabb ár megállapítását. A tervezet nem tér ki arra, hogy a magasabb árat milyen dokumentumokkal kell majd alátámasztani.

Néhány fontos kikötést rögzít a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén is az igazságügyi tárca tervezete, mint:
– az értékesítésben közreműködők, a hozzátartozók, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi vagy területi szervénél dolgozó személyek nem vásárolhatnák meg az adósok vagyontárgyait.

Szabályozott keretek
Tavaly szeptember óta jelenthetnek magáncsődöt az adósok. Legalább öt, de legfeljebb hét évig a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi a kérelmező költekezését. A törvénynek az a célja, hogy lehetővé tegyen olyan adósságrendezési eljárást, ami segít a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságát szabályozott keretek között rendezni. Az a személy kezdeményezhet magáncsőd védelmet, akinek van törlesztésre fordítható jövedelme és van vagyona, de mindez nem elegendő az adósság törlesztésére. Feltétele az is a kérelemnek, hogy 2 és 60 millió forint között legyen az összes tartozás, és az nem haladhatja meg dupláját a magánszemély vagyonának. Ugyanakkor szükséges, hogy legyen legalább egy olyan tartozása a személynek, ami három hónapja lejárt, és több mint 500 ezer forint a mértéke. Az adósnak a csődvédelem alatt nem kell tartania:
– végrehajtási,
– kényszer-értékesítési
– egyéb igényérvényesítésekkel,
– végrehajtói költségekkel,
– és kilakoltatástól sem kel félnie.

Teljes kudarc
Az eddigi adatok szerint igencsak csúfos kudarcot vallott a kormány adósmentő intézkedése. Közel egy év elteltével alig néhány százan kezdeményezték ezt az eljárást, annak ellenére, hogy a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank több tízezerre becsülte azoknak az adósoknak a számát, akik jelentkezhetnek a rendszerbe. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy óriási pénzeket emésztett fel a rendszer felállítása is. Eddig 626 millió forintot költött a kormányzat a családi csődvédelem rendszerének kidolgozására. Találtak magyarázatot a csekély érdeklődésre is, azért sikertelen az intézkedés, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint, mert az új jogintézménynek a sajtó rossz hírét keltette.

Forrás : mno.hu

► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK! HOZZÁSZÓLNI LENTEBB TUDSZ!

SZÓLJ HOZZÁ


Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!